Rábapart:

  • H. Szabó Lajos 1990-ben egy tanulmányában ezt írja: . „A régi várhelynek és környékének ma számos idegenforgalmi nevezetessége van. Az egykori vár közelében található a Rába-parti Csárda, tőle nyugat felé szépen sorjáznak az esztétikus látványt nyújtó, oszlopokra épített üdülőházak. A folyó partján nagy kiterjedésű füvesített területet, úgynevezett szabad strandot találunk, padokkal, asztalokkal, napozó és homokozó helyekkel felszerelve. Itt, ebben az idilli környezetben tavasztól őszig, főleg hétvégeken fürödhetnek és szórakozhatnak a környék fiataljai.” Az önkormányzat igyekszik- lehetőségeihez képest- újra visszaállítani ezt az „idilli” környezetet. Források: H. Szabó Lajos: A keszői vár és környéke Wikipédia Pápai Többcélú Kistérségi Társulat dvd.

Keresztek:

  • A Várkeszőiek hitbuzgóságát jelképezi, hogy a településen a templom-kertben levőn kívül, még két helyen található útszéli kereszt. A falu legrégebbi kőkeresztjén az 1834-es évszám látható.

Milleneumi emlékmű:

  • Millenniumi emlékparkot az ezer éves Magyar államiság évfordulójára alakíttatta ki az önkormányzat. A parkban álló kopjafán a település címere látható.

Római Katolikus Templom:

  • Várkesző lakosságának túlnyomó része római katolikus vallású. A falu közepén álló templom építésére az 1890-es évek végén kezdtek gyűjteni. Az 1900-ban épült templom nagyrészt az Amerikába kivándorolt Várkeszőiek adományából, Zalka János püspök és a hívek jóvoltából készülhetett el. Az épület a főhomlokzatból épp csak kilépő toronnyal készült. Bejárata és ablakai csúcsíves kialakításúak. A templom tornyát 1944-ben lebombázták, de a hívek újraépítették. Az épületet többször is felújították az elmúlt évtizedek folyamán. Ezeknek a munkálatoknak állítanak emléket a templom-belsőben elhelyezett táblák. Az első felújító festés 1913-ban történt, legutóbb pedig 1991-92-ben a külső felújítást végezték el az épületen ugyancsak a hívek hozzájárulásával. Az egyszerű templom-belső mennyezetét bibliai jeleneteket ábrázoló freskók díszítik, mely helyi mester munkája. A templom oltárképe- szokatlan módon- nem festmény, hanem Máriát, és a kisded Jézust ábrázoló szobor.
  • Az épület kertjében a templom építésével egyidejűleg kőkeresztet állíttattak a hívek Isten dicsőségére. A bejárat mellett, jobb oldalon pedig Szentháromság-szobor áll, melyet 1926-ban emeltetett a gyülekezet.

Keszői vár:

  • A keszői püspökségi vár már az Árpád-korban A Rába egyik védvonala volt. A vár, vagy valamilyen udvarház létezésének első nyoma 1295-ből származik, mikor Tivadar győri püspök itt, az akkor Keszőnek nevezett (Kezeu alakban írt nevű) településen keltezte egyik oklevelét. Az 1398-ban keltezett oklevél várnagyát említette, tehát ekkor már vár is állt itt. 1403-ban Zsigmond király idején a király ellen lázadó Hédervári János püspöktől foglalták el a királyi csapatok, azonban hamarosan újra visszakerült a püspök kezébe. 1441 tavaszán I. Ulászló király csapatai dunántúli előrenyomulásuk során többek között e várat is megszállták. A vár egészen 1449-ig lengyel származású kapitányok igazgatása alatt állt, ekkor Salánki Ágoston püspök tulajdonába került vissza. 1463-ban Mátyás király egy oklevelében felszólította kapitányait, hogy az okleveleiben név szerint megnevezett nemeseket ne merjék a török elleni hadjáratra kényszeríteni, mert azok Győr, Szombat és Kesző (Kezy) várak őrizetével lettek megbízva. 1560-ban Kesző vára a győri püspökség kezén volt, melyben valószínűleg a török elleni védekezés miatt királyi őrség tanyázott. A 17. század közepe körül a megrongálódott várat Széchenyi György győri püspök javíttatta ki 7000 forintból. A vár még állt a kuruc időkben is, de 1795-ben falait a győri püspökség leromboltatta. A vár megmaradt köveit útépítésre használták fel. Várkeszőn még ma is élő hagyomány, hogy Mátyás többször tartózkodott a várban, és a Rába gátjának tetején futó úton járt a helyi molnár Eszter nevű lányához. Ezért Várkeszőn és a környék falvaiban ma is „eszterunak” (Eszter útjának) nevezik a gátakat.

Világháborús emlékmű:

  • Várkeszőn két világi emlékmű található. A faluházzal szemben állították fel 1940-ben a háborús emlékművet. A turulmadaras emlékoszlopra az első világháború hősi halottainak nevét vésték fel, majd 1988-ban ezen az emlékművön helyezték el a második világháború áldozatainak emléket állító márványtáblát is

Körjegyzőségünk települései:

  • 1

Várjuk Önt!

Amennyiben sikerült felkelteni érdeklődését településünk iránt, kérem, személyesen is látogasson el kis falunkba, és tapasztalja meg a lakosság vendégszeretetét. Várkesző várja Önt!

Ferencz Dezső

Elérhetőségek

 
  +36 89 347 076
  +36 89 347 076
 8523 Varkesző, Kossuth u. 36.

Kövessen minket a FB-on!