A település Pápától 20 km-re északnyugatra fekszik a Rába-folyó árterében.
- A Pápa-Csorna vasútvonal Rábahíd megállója 2 km-re van. Hídja a Rábán jelentős közúti és vasúti átkelőhely.
Várkesző és környéke már az őskorban is lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1361-ben említették először Waryobaggakezu néven. Egyes forrásmunkák szerint Váraljakesző néven is ismert volt.
A 15. század közepe óta több néven is említik az oklevelek:Waryobogyakezew-nek, Simonkezew-nek, Waraskeszeu-nak, Várjobbágykesző-nek. A település határában már az Árpádok korában vár állt, mely a Rába egyik védőpontja volt. A 14. században a gróf Cseszneky és a banai Zsidó család rendelkeztek itt nagyobb birtokkal, de legjelentősebb birtokosa mindvégig a győri püspökség volt.
Lakosságának többsége 1930-ban földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. A köves altalajú szántókon gabonaféléket és burgonyát termeltek. Határában 124 hold erdőt is birtokolt a győri püspökség. Körjegyzősége Egyházaskeszőn volt. A háború előtt lakosainak száma 442 fő, 1960-ban 476, 1970-ben 376 fő volt. 1954-ben csatolták Veszprém megyéhez. 1910-ben 538 magyar lakosa volt. Ebből 528 római katolikus, 10 evangélikus volt. A 20. század elején Vas vármegye Celldömölki járásához tartozott.
